Az I. kerületi városvezetés részéről megfogalmazott elvárásoknak megfelelően aktualizálja a terveket a Gellért-hegyi sikló építésére készülve a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. A várhatóan hamarosan induló beruházás keretében kevesebb, mint másfél év alatt megépülhet a Tabán és a Citadella közötti felvonó. A sikló megvalósítása teljes egészében képes lesz kiváltani a Gellért-hegy közútjait megterhelő turistabusz-forgalmat, jelentősen javítva a városrész élhetőségét és környezeti mutatóit. A beruházás révén új, környezetbarát megoldás nyílik Budapest egyik legvonzóbb helyszínének megközelítésére, amely egyúttal kiemelkedő turisztikai célpontként segíti majd Budapest idegenforgalmának újjáélesztését.
Felgyorsul a Gellért-hegyi sikló építésének előkészítése azzal, hogy a beruházás megvalósítására létrehozott projektcég, a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. megkezdi a tervegyeztetéseket az újonnan megfogalmazott elvárások figyelembevételével. Amennyiben a módosított tervek engedélyezése is sikeresen befejeződik, a beruházás már 2021 őszén elindulhat a terület átadásával és a régészeti feltárások folytatásával, maga az építkezés pedig kevesebb, mint másfél év alatt befejeződik. Így az utazóközönség akár már 2022 végén használatba veheti a siklót.
A Gellért-hegyi sikló megépítésével egy több mint százéves terv válhat valóra. A régóta várt fejlesztés eredményeképpen a Gellért-hegy környezetbarát módon kapcsolódhat be a főváros vérkeringésébe, lehetővé téve a városrész közúti forgalmát rendkívül módon terhelő, ezáltal az ottlakók életminőségére is hatással lévő turistabuszok teljes kitiltását a környező utakról. Az idegenforgalmi főszezonban naponta átlagosan 350-400 turistabusz fordul meg a Gellért-hegyen. A rájuk vonatkozó behajtási korlátozás elrendelését követően a városrész útjai biztonságosabbak lesznek és a levegő minősége is érzékelhetően javulni fog.
Az engedélyes tervek alapján a sikló bejárata a Tabán területén, a Hegyalja út alatti új gyalogosaluljáróból fog nyílni, és az Orom utcáig, mintegy 100 méteres szakaszon a föld alatt fog közlekedni. Innen pedig már egy 3-4 méter magas hídszerkezeten a felszín felett folytatódik, egészen a Citadella sétányhoz csatlakozó, felső állomásig; azaz a felvonó nem egy a Budavári siklóéhoz hasonló betonteknőben fog futni. A tervek szerint a felvonó nyomvonalán közlekedő kocsik egyszerre legalább 40 utas szállítására lesznek alkalmasak, kevesebb, mint másfél perces menetidővel, így a sikló óránként mintegy 1000 fő feljuttatását teszi lehetővé a Gellért-hegy tetejére.
Ugyanakkor a Gellért-hegyi sikló nem pusztán egy értékes infrastrukturális beruházás lesz, hanem Budapest turisztikai kínálatát is egy új, izgalmas attrakcióval gazdagítja majd. Az egyedülálló panoráma mellett további olyan kiegészítő élményelemek várják majd a látogatókat, amelyek minden utas számára felejthetetlenné teszik majd a siklón történő utazást és ezáltal Budapest turisztikai megítélése, pozíciója jelentős ugrást fog elérni a világ leglátogatottabb városainak sorában.
„Fontos, hogy a Gellért-hegyen található létesítmények rekonstrukciója, valamint a tervezett új fejlesztések a 21. századi városfejlesztési elvárásoknak megfelelően valósuljanak meg. Így arra törekszünk, hogy a Gellért-hegyi siklóval olyan beruházás valósuljon meg, ami az első kerületben élők, a fővárosiak, valamint a hazai és külföldi turisták számára egyaránt értéket jelent majd, a fenntarthatósági szempontok és a felvonó által kínált élmény révén” – mondta el Walton Imre, a beruházást jegyző Gellérthegyi SIKLÓ Kft. ügyvezetője.
Történeti háttér
A Gellért-hegy a 19. század közepe óta kedvelt témája az építészek, városrendezők és laikusok terveinek: Széchenyi ide képzelte el az Üdvleldét, emlékművek sorát tervezték ide, de volt olyan is, aki villanegyeddel kívánta beépíteni, azonban minden elképzelésnek akadályt jelentett a hegy megközelíthetőségének a kérdése, hiszen a közúti közlekedés számára a meredek lejtése miatt nem volt megfelelően elérhető.
A századforduló után a sikló elképzelése egészen napjainkig szinte folyamatosan a közpárbeszéd tárgyát képezte, és már 1904-ben kész tervek voltak a beruházás megvalósítására, az 1870-ben átadott budavári sikló mintájára, ám az építkezés végül – anyagi okok miatt – nem kezdődött meg.
Több évtizeddel később a sikló megépítésének szándéka az I. kerület 1996-ban kiadott Szabályozási Tervében jelent meg újra, amit 1999-ben beépítettek a Fővárosi Szabályozási Kerettervbe is – majd ismét megkezdődött a konkrét fejlesztési tervek készítése.
