Mellékes kérdésből alig néhány év alatt fő kérdéssé vált a fenntarthatóság a pénzügyi világban. A japán pénzügyminisztérium által képzett devizatartalékok gigantikus összege azt jelzi, hogy ez a tendencia most már a devizavilágban is egyre hangsúlyosabbá válik.
A vállalati profitra egyre nagyobb hatást fejt ki az éghajlatváltozás és a jogszabályok az olajtermékektől kezdve a szélturbinák és napelemek gyártóin át. Új tendencia azonban, hogy a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet játszik a devizák világában is. Nemrég jelentette be a japán pénzügyminiszter, hogy a jövőben Japán figyelembe veszi az emberi, környezeti és társadalmi tényezőket a devizatartalékok befektetésénél.
Havonta 10 milliárd euró
A nagy exportágazatának köszönhetően Japán folyó fizetési mérlegének többlete havonta 10 milliárd eurónak megfelelő összeg körül ingadozik. A dollár, euró és más valuták beáramlása több mint 10 000 milliárd euróra növelte a devizatartalékot. “Természetesen nem arról van szó, hogy ezt az összeget egyik napról a másikra a fenntartható befektetésekbe fektetnék be. Shunichi Suzuki pénzügyminiszter többek között zöld kötvényekbe akar fokozatosan befektetni. Ezek olyan hitelek, amelyek bevételét fenntartható projektekre fordítják, például szélerőművek és napelemes mezők létesítésére” – mondta Henrik Gergely, az iBanFirst számlamenedzsere.
Milyen hatással lehet?
Japán frissen kinevezett pénzügyminisztere, Shunichi Suzuki a G7 országok vezetőit is felszólította, hogy kövessék példájukat. Ha ez be is következne a jövőben, akár még az is előfordulhat, hogy a hatás kisebb lesz, mint a japán kezdeményezésé, hiszen Kína után az ázsiai ország rendelkezik messze a legnagyobb devizatartalékkal a világon.
Az elmúlt években néhány befektetési bank már végzett kísérleteket, például azzal, hogy kedvezményeket kínáltak a devizaswap tranzakciókra, ha a vállalatok elérnek bizonyos fenntartható célokat, például a CO2-kibocsátás csökkentését. Ezek a tranzakciók azonban legfeljebb néhány tízmillió euró nagyságrendűek voltak. “Habár közvetlenül a devizatranzakciók gyorsaságára nincs hatással ez a kezdeményezés, nagyon fontos a hosszú távú hatása a világgazdaság és az ESG befektetések kapcsán, ami közvetetten érinti a devizatranzakciókat is” – fejezte be Henrik Gergely.
Borítókép: Sharon Mccutcheon / Unsplash
