Gyakran halljuk, és használjuk a kiszervezés, vagy angolul outsourcing kifejezéseket. De vajon tudjuk-e, mit is takarnak? Miért kezdték alkalmazni a vállalatok? Hogyan változott az idők során? Ezekre a kérdésekre adok választ az alábbi cikkben.
Így kezdődött
A kiszervezés, vagy angolul outsourcing története az 1950-es évekig nyúlik vissza. Több jelentős, elsősorban egyesült államokbeli vállalat vezetőségében alakult ki az a nézet, hogy ha a vállalat csak a fő tevékenyégére (core function) fókuszál, és a melléktevékenységeit (non-core vagy satelite function) átadja más, az adott folyamatra specializálódott vállalatoknak, magasabb profitot könyvelhet el. Ez az elképzelés alapozta meg az 1970-es években kezdődő, majd a 90-es évtizedben tetőző outsourcing trendet. Erre jó példa a KODAK, ami már 1989-ben szinte a teljes számítástechnikai rendszerét kiszervezte. Az első kiszervezések azonban még elsősorban nemzeti szinten működtek.
A nagy átalakulás
Az outsourcing folyamatát az internet és az informatikai szektor rohamos fejlődése nagyban segítette, hozzájárulva a kiszervezés minőségbeli átalakulásához. A 2000-es évek elején megkezdődött az országhatárokon átívelő offshore outsourcing, ami az adminisztratív, pénzügyi, HR feladatok kiszervezését, call-centerek és IT infrastruktúra telepítését jelentette alacsonyabb költségű országokba. Több multinacionális vállalat a kiszervezést saját leányvállalati rendszerén belül valósította meg. Németországi vállalatok például a kelet-európai leányvállalataiknak szervezték ki az adminisztratív és informatikai feladatokat, japán cégek pedig Kínába helyezték át ezeket a tevékenységeiket. A kiszervezés elsődleges oka a gyártási, adózási, adminisztratív költségek leszorítása volt a magasabb nyereség elérése érdekében.
Mindezen okok alapvetően nem változtak az elmúlt 60-70 évben. A vállalatok minél magasabb nyereségre akarnak szert tenni, aminek a kiszervezés az egyik legjobb módja, mivel így:
- csökkenthetik a bér-, és járulékköltségeiket, ugyanis a kiszervezett feladatokért fizetett díjat költségként számolhatják el,
- növelhetik szervezetük hatékonyságát azzal, hogy csak a fő tevékenységükre koncentrálnak,
- és naprakész tudáshoz jutnak azáltal, hogy szakosodott vállalatokra bízzák egyes folyamataikat.
Számos előnye mellett az outsourcingnak természetesen vannak árnyoldalai is. Elsősorban a nem megfelelő minőségben elvégzett munka, a proaktivitás hiánya a szolgáltatást nyújtó cég oldaláról, üzleti titkok kiszivárogtatása szerepelnek a listán, melyek mindegyike külön-külön is komoly hírnévromlást, és üzleti kárt tud okozni a kiszervező cégnek. Az egyik legnagyobb bukást, 863 millió dollárt Texas állam szenvedte el, amikor az IBM-el kötött szerződést adatközpontja átalakítására. Az IBM nem tudta a projektet befejezni és teljesíteni szerződéses kötelezettségét.
Ahhoz, hogy ezeket a kockázatokat el tudják kerülni, a kiszervező vállalatoknak nagyon körültekintő outsourcing stratégiát kell kialakítaniuk, szigorúan szabályozva például a titoktartás, a folyamat dokumentálás témaköreit.
A legfrissebb trend
„A tradicionális kiszervezés halott! Éljen az innovatív outsourcing!”
A Deloitte 2018-ban készített Global Outsourcing Survey-jében szerepel ez a szlogen, ami remekül megfogalmazza azt a jelentős változást, ami a kiszervezések területén az elmúlt pár évben végbement, elsősorban a szédületes tempójú informatikai fejlődésnek köszönhetően.
A felmérés három, a kiszervezésben meghatározó informatikai újítást emel ki. Ezek az innovációk a felhő alapú megoldások, a Robotic Process Automation (RPA, magyarul robotizált folyamatautomatizálás) és a Cognitive Automation, ami az RPA-t kiegészítő, az emberi gondolkodást imitáló, szoftver alapú fejlesztés.
A Deloitte 25 üzleti szektor 521 cégvezetőjét kérdezte a témáról, és válaszaik alapján az outsourcing három fő jellemzőjét vázolta fel:
- A kiszervezés továbbra is versenyelőnyt Bár a költséghatékonyság még mindig rendkívül fontos szempont a kiszervezésnél, mégsem szerepel az első öt kritérium között. A válaszadók 84 százalékának ugyanis sokkal fontosabb, hogy a cég, amelyhez kiszervezi folyamatait, alkalmazza-e a legújabb informatikai megoldásokat. Ez nemcsak hatékonyabbá és agilisabbá teszi a kiszervező cég működését, hanem segít a folyamatok újragondolásában is.
- A megkérdezett vállalatok 93 százaléka tervezi, hogy felhő alapú megoldást, 72 százaléka pedig, hogy robotizált folyamatautomatizálást (Robotic Process Automation- RPA) fog használni.
- Az innovatív technológiák alkalmazása komoly kihívásokkal is jár, például az adatmigráció, és adatbiztonság területén. A korlátozó szabályozások, a túlzottan szétdarabolt folyamatok egyaránt próbatétel elé állítják az RPA bevezetéseket.
A Deloitte tanulmányából egyértelműen kiderül, hogy megváltozott az outsourcing fókusza. Amíg korábban a kiszervezés elsősorban a költségek csökkentéséről és a szolgáltatások javításáról szólt egy back office-ban, addig napjainkban az innovatív outsourcing együttműködést jelent a partnerekkel, szolgáltatások egyesítését a legújabb informatikai megoldások alkalmazásával. A kiszervezést tervező vállaltok számára ma már elsődleges szempont, hogy a szolgáltató, akihez folyamataikat kiszervezik használja-e a legkorszerűbb informatikai eszközöket. Azon cégek, melyek felismerik ezt a lehetőséget, még ha rövid távon több költséget is kell vállalniuk, hosszú távon jelentős versenyelőnyt élvezhetnek.
Baksa Zsuzsanna, viras.hu
Források: Wikipédia, HVG 2017. június. 15. Brandchannel, TheOutsourcingInstitute, The Deloitte Global Outsourcing Survey 2018
Képek: Unsplash
Kapcsolódó:
