Valahogy az elmúlt évtizedekben egy dolog túlságosan is erősödik az emberekben, ami nem más, mint a bizalmatlanság. Riasztókkal szerelünk fel minden értékünket, kerítéssel vesszük körbe magunkat, amit csak lehet zárunk magunk körül – és, ahogy én látom, magunkban is.
Pedig gondoljunk bele, milyen is, ha elmegyünk egy igazi kis vidéki faluba. Nem egyszer láthatunk nyitott kapukat, autókat, ajtókat (igen, még mindig vannak ilyen települések, bár sajnos már ez is ritkul azért) és amikor mi, gyanakvó „városiak” értetlenül megkérdezzük, nem kellene-e bezárni mindet, hasonlóan értetlen tekintettel találjuk szemben magunkat, hogy ugyan miért is kellene? Meglepődünk? Biztosan. Pedig a megoldás nagyon egyszerű. Ezekben az emberekben még jócskán él a bizalom és a hit másokkal, egymással szemben. De hogyan is kapcsolódik ez az egész a vállalkozás építéshez?
Akármennyire is szeretnénk azt hinni, hogy egy vállalkozás sikere csak a számokon és rajtunk múlik, azok, akik már benne vannak jól tudják, hogy bár az előbbi tényezők fontosak, és az alapot természetesen az ő személyük adja, a másokkal való együttműködés képessége nélkül az egész gépezet nem működne. Képtelenség, hogy valaki egyedül oldjon meg minden feladatot, ami a vállalkozásában felmerül, így minél előbb elengedi az ego kreálta „csak akkor lesz jó, ha én csinálom” attitűdöt, annál hamarabb jut előrébb szakmailag és az önismeretét tekintve is.
A vállalkozáshoz nyitottság kell
Ugyanis tökéletes és mindent tudó ember nincs. Éppen ezért szükségünk van segítőkre és ebből kifolyólag a saját magunk nyitottságára is. Érdekes megfigyelés egyébként, hogy például azok, akik rendszeresen utaznak, e képességüket tekintve jobban állnak, mint nem utazó társaik. Talán a különböző kultúrák megismerésének vágya, vagy hogy külföldön azáltal, hogy nem ismer minket senki, jobban elengedjük magunkat lehet-e az ok, hogy utána itthon is jobban nyitunk mások felé.. Nem tudom, mindenesetre ebből is látszik, mennyi mindent adhat nekünk egy-egy utazás.
De maradva az üzletnél. Gyanakvással nem lehet kapcsolatokat építeni, márpedig vállalkozóként ez az egyik fő feladatunk és célunk, hogy minél több értékes kapcsolatra tegyünk szert, mind a tudásmegosztás, mind a közös üzlet érdekében. Így gyanakvás helyett inkább az emberismeretünket erősítsük és arra hagyatkozzunk. Ne hozzunk elhamarkodott döntést egy adott személlyel szemben, csak azért, mert nem ismerjük. Gondoljunk bele, ha valakit alkalmazni szeretnénk, ahhoz, hogy valóban megismerjük bizony nem elegendő egy félórás beszélgetés. Amikor eljutunk arra a pontra, hogy úgy döntünk, bővítjük a vállalkozásunk, érdemes egy hosszabb találkozót szervezni vagy akár egy félnapos közös munkavégzést beiktatni.
Ugyanakkor azt is tartsuk észben, hogy megbízni valakiben és hiszékenynek lenni két külön dolog. Amikor beszélgetünk, ne hagyjuk figyelmen kívül az illető testbeszédét sem, mert ez sokszor többet árul el, mint a szavai, amiket kimond. Amennyiben azt látjuk az illetőn, hogy összhangban van a viselkedése a mondandójával, nagyobb eséllyel szavazhatunk neki bizalmat még így ismeretlenül is. Ezen felül intő jel lehet még – bár ez már inkább a közös munka során derül csak ki sajnos –, ha valaki folyamatosan hárítja a felelősséget vagy épp más kárán próbál előnyhöz jutni. Ha ilyet tapasztalunk jobban járunk, ha elgondolkodunk az adott személlyel kapcsolatban, mert akár az egész csapat egységére káros hatással lehet. Ezt pedig a legkevésbé sem akarhatjuk.
Vállalkozás építés a távmunka lehetőségeit kihasználva
Szóba került már a partneri bizalom, valamint az alkalmazottjainkhoz történő viszonyulás, azonban a legnagyobb mértékű bizalmi kapcsolat a távmunkában foglalkoztatottakkal kapcsolatban áll fenn. Nem véletlenül. Ebben az esetben bár ugyanúgy beszélhetünk alkalmazottakról is akár, az esetek többségében mégis inkább alvállalkozói viszony áll fenn. Legyen szó virtuális asszisztensről vagy egyéb folyamatok kiszervezéséről, ez az a munkakapcsolat, ami bizalom nélkül egyszerűen halálra van ítélve. Hiszen nem látjuk mit csinál az illető, ahogy azt sem, hogy a rábízott feladatot vajon mennyi idő alatt végzi el ténylegesen – ennek leginkább akkor van jelentősége, ha órabéres megállapodás van a felek közt. Így, amikor valakit távmunkában, alvállalkozóként bízunk meg, el kell fogadnunk, hogy nincs beleszólásunk abba, hogy ő mikor és hogyan dolgozik, hinnünk kell abban, hogy ha mi korrektek vagyunk vele szemben, ő is az lesz és tisztában kell lennünk azzal is, hogy csakis az eredménytermék, amivel ez esetben foglalkoznunk kell, hiszen ez a megállapodásunk alapja. Ha ezeket a szabályokat kölcsönösen betartjuk, akkor bizony egy igen gyümölcsöző és hosszútávú munkakapcsolat alakulhat ki, mely mindkét fél számára biztonságot és elégedettséget hoz a mindennapjaiba.
Tehát, ha eddig úgy gondoltad az a legjobb megoldás, ha mindig mindenkit folyamatosan szemmel tartasz és a bizalmad csak kiérdemelni lehet, azt javaslom gondold ezt újra és vedd sorra, vajon miért is érzel így. Hiszen az önvizsgálat egyébként is jól jön időnként, ebben az esetben pedig úgy gondolom, elengedhetetlen, csak ne féljünk önmagunktól.
Ha érdekel a távmunka, digitális nomádság, helyfüggetlen vállalkozás gondolata, akkor olvass bele az Alkalmazottból Vállalkozó c. könyvbe! 😉
Ha pedig személyes segítségre van szükséged, akkor regisztrálj egy díjmentes konzultációra, ahol átbeszéljük az egyéni mentorálási lehetőségeket, ami során segítünk megtenni az első lépést!
boritókép: Clark Tibbs / Unsplash
