Célirányos és átmeneti költségvetési támogatási intézkedéseket, valamint körültekintően kidolgozott reformokat és beruházásokat szorgalmazott az Európai Bizottság szerdán annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány által sújtott európai gazdaság mielőbb talpra álljon és visszanyerje nemzetközi versenyképességét.
A testület szerdán terjesztette elő őszi gazdaságpolitikai csomagját, amely magában foglalja az euróövezeti tagállamok 2021. évi költségvetésiterv-javaslatairól szóló véleményeket és az euróövezetre vonatkozó szakpolitikai ajánlásokat. Ez a második lépés az európai szemeszter 2021. évi ciklusában, amely szeptemberben vette kezdetét a versenyképes fenntarthatóság központi témája köré épülő éves fenntartható növekedési stratégia közzétételével.
Valdis Dombrovskis, a bizottság alelnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a csomagnak az a célja, hogy az uniós gazdaságokat „nyugodtabb vizekre” kormányozza, és szakpolitikai iránymutatást nyújtson a közös helyreállításhoz. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztossal együtt arra figyelmeztetett, hogy az erős és kiegyensúlyozott helyreállítás kulcsa a helyreállítási alap. Arra kérték az unió tagállamait, hogy késedelem nélkül jussanak politikai megállapodásra a helyreállítási alapról.
Nicolas Schmit, foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos arra emlékeztetett, hogy a pandémia megtörte a hat éve tartó pozitív munkaerőpiaci tendenciát. Felhívta a figyelmet, hogy a tagállamoknak a munkavállalók képzését a járvány utáni, megváltozott munkaerőpiac kihívásaihoz kell igazítaniuk.
Az unió végrehajtó testülete véleményezte az euróövezeti tagállamok jövő évre vonatkozó költségvetési terveit is. Értékelésük szerint, valamennyi büdzsé-javaslat összhangban van a 2020. július 20-i tanácsi ajánlásokkal, mivel intézkedések többsége a gazdasági tevékenység támogatására irányul a meglehetősen bizonytalan helyzetben. Aggodalmukat fejezték ki ugyanakkor 4 tagállam – Franciaország, Olaszország, Litvánia és Szlovákia – javaslatával kapcsolatban mivel véleményük szerint egyes intézkedések nem tűnnek ideiglenesnek, és azokat nem ellensúlyozzák más intézkedésekkel. Több tagországnak – tekintettel a magas államadóságra – azt javasolták, hogy támogató intézkedéseik meghozatalkor, fordítsanak figyelmet a költségvetés középtávú fenntarthatóságára.
Az euróövezetre vonatkozó ajánlásaiban a bizottság arra kéri az eurót használó tagállamokat, hogy továbbra is tartsák fenn támogató költségvetési politikáikat, majd igazítsák ki azokat a prudens középtávú pozíciók elérése érdekében, amint a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi. A bizottság továbbá szorgalmazza a gazdasági és monetáris unió kiteljesítését és az euró nemzetközi szerepének megerősítését.
A testület az úgynevezett riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben megállapítja, hogy Horvátországban, Cipruson, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Svédországban részletes vizsgálat elvégzése indokolt, mivel ezen tagállamokban a makrogazdasági egyensúlyhiányok vélhetőleg súlyosbodtak.
A bizottság szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy az uniós foglalkoztatási ráta jelentősen visszaesett a járvány következtében.
„A munkanélküli ráta egyelőre csak visszafogottan nő, szeptemberben például csak 1 százalékot emelkedett a csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszerek és a hasonló intézkedések gyors bevezetésének köszönhetően”
– mutattak rá. Megjegyezték azt is, hogy a válság legjobban a fiatal és a bevándorló munkaerőt sújtotta.
Brüsszel, 2020. november 18., szerda
