A tudatos vagyontervezésnek köszönhetően a magánszemélyek és cégek is lehetőséget kapnak arra, hogy a tulajdonukban álló vagyonelemeket megfelelően kezeljék, illetve védelmet biztosítsanak számukra az esetlegesen felmerülő gazdasági és személyes kockázatoktól. Jelen cikkünkben arról írunk részletesen, hogy bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelési megoldásoknak mik a legfontosabb tudnivalói, előnyei. Továbbá arra is kitérünk, hogy a magyar változat miben tér el a hasonló külföldi megoldásoktól.
A bizalmi vagyonkezelés (a bvk) többnyire egy olyan jogügylet, amelynek három szereplője van: a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett. Az ügylet lényege, hogy a vagyonrendelő a vagyontárgyaiból létrehoz egy önálló vagyontömeget (kezelt vagyon), amely ezután teljesen elkülönül a vagyonrendelő és a vagyonkezelő saját vagyonától, így biztosítva védelmet a vagyonrendelő és a vagyonkezelő hitelezőitől, illetve a vagyonkezelő által kezelt más vagyonoktól is.
A bizalmi vagyonkezelés résztvevőinek szerepe
1. A vagyonrendelő
A bizalmi vagyonkezelési szerződés egyik alapvető szereplője a vagyonrendelő, akinek joga van módosítani a vagyonkezelés feltételeit. Következésképpen nagyon fontos alaposan átgondolni, hogyan lehet a pozíciót hosszú távon fenntartani (vagyis kialakítani az utódlást) a vagyonrendelő halála esetén. A vagyonrendelő megbízhatja bizalmi vagyonkezelőnek saját magát vagy akár egy általa alapított céget is, ami azt jelenti, hogy a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adásával nem engedi ki a kezéből az irányítást.
2. A vagyonkezelő
Lehet természetes vagy jogi személy is. A vagyonkezelő a kedvezményezettek javára látja el a vagyonkezelési tevékenységet és a felelőssége az alábbiakra terjed ki:
- tulajdonosi szemlélettel történő vagyonkezelés,
- a könyvelés nyomon követese,
- a hozamok kifizetése, valamint
- a vagyon kedvezményezettek részére történő kiadása.
A vagyonkezelési szerződésben rögzítésre kerül a vagyonkezelő működése és jogai, de a legfontosabb, hogy a vagyonkezelőnek mindig a kedvezményezettek érdekeit kell elsősorban figyelembe vennie. Ennek értelmében a vagyon feletti tulajdonosi döntési jogai korlátozottak.
3. A kedvezményezettek
Ők a valódi haszonélvezői ennek a struktúrának és a vagyonrendelő leggyakrabban szűk családi körét jelöli meg kedvezményezettként. A kedvezményezettek személyét a bizalmi vagyonkezelési szerződésben lehet meghatározni: még olyan személy is feljogosított lehet, aki jelenleg nem él vagy akár feltételek is szabhatók (például bizonyos életkor elérése). Szintén a bizalmi vagyonkezelési szerződésben szokás meghatározni, hogy a kedvezményezettek milyen feltételek és időpontok szerint juthatnak hozzá a kezelt vagyonhoz.
A bizalmi vagyonkezelési struktúra előnyei
A bvk struktúra számos előnnyel kecsegtet:
- A társasági részesedéseket, vagyonokat adómentesen értékesíthetjük
- Hagyatékátadási eljárásból adódó problémákat kikerülhetjük
- Öröklésjogi korlátok áttörhetjük
- Társasági vagyonokat egyben tarthatjuk
- Vagyonvédelmet biztosít személyes felelősség esetén
- Egyéb adózási előnyöket is biztosíthat:
- Ha a bvk csak pénzügyi bevételt realizál, úgy nem köteles társasági adót fizetni.
- A bvk tartós befektetési számlát nyithat, és az itt elért hozamokhoz 5 év után adómentesen lehet hozzájutni.
- A vagyon hozamából származó kifizetések adókötelesek, az eredeti vagyon összegének (tőkerész) kiadása azonban nem jár adókötelezettséggel.
Mindent összevetve a bizalmi vagyonkezelés a vagyontervezés és a vagyonvédelem egyik legkönnyebben alkalmazható eszköze, amely hatékonyan biztosítja a kezelt vagyon feletti kontrollt, valamint több előnnyel jár vagyonvédelmi szempontból is.
Mi a különbség A BIZALMI VAGYONKEZELÉS ÉS KÜLFÖLDI „társai” között?
Magyarországon a bizalmi vagyonkezelés viszonylag friss jogintézménynek minősül, mivel csupán 10 éves múltra tekint vissza, a vagyonkezelő alapítvány létrehozására pedig 2019 óta van lehetőség.
Ezzel szemben az első angol trustok a 12. századi keresztes háborúk során alakultak ki a nemesek vagyonvédelmi céljainak érdekében, az első német Stiftungok pedig az 1300-as évekre tehető, ezek célja az egyetemek és közhasznú intézmények fenntartása volt.
Az angolszász trust vs magyarországi bizalmi vagyonkezelés
Az angol jogrendszerben a vagyonkezelés egy különleges jogi entitás, az úgynevezett trust formájában működik.
trust = olyan jogi kapcsolat (a magyar bizalmi vagyonkezeléshez hasonlóan), amelyben a vagyon tulajdonosa a vagyonát egy másik személynek vagy szervezetnek adja át, aki köteles azt kizárólag a kedvezményezettek javára kezelni. vagyonrendelő = settlor vagy grantor
vagyonkezelő = trustee
kedvezményezett = beneficiary
kezelt vagyon = trust property
A bvk és az angol trust közötti legalapvetőbb különbségek:
magyarországi bizalmi vagyonkezelés: maximum 50 évre hozhatók létre
angol trust: több generáción átívelő formában, vagy a visszavonhatatlan trust (csak akkor visszavonható, ha a settlor által kijelölt kedvezményezettek hozzájárulnak, vagy bírósági ítéletet hoznak) esetén határozatlan időre is létre lehet hozni
magyarországi bizalmi vagyonkezelés: elkülönül az üzletszerű és a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés szabályozása
angol trust: nem különül el az üzletszerű és a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés szabályozása
magyarországi bizalmi vagyonkezelés: az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő (aki a jogszabály alapján egynél több vagyonkezelést végez) tevékenységéhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges
angol trust: csak akkor engedélyköteles a vagyonkezelési tevékenység, ha a trustee a vagyonkezelés mellett más pénzügyi tevékenységet is végez
magyarországi bizalmi vagyonkezelés: a vagyonkezelő és a vagyonrendelő akár azonos személy is lehet; a magyar struktúrában a vagyonrendelő meghatározó jogosultságokkal rendelkezik, például a vagyonkezelőt leválthatja, vagy a szerződést is bármikor megszüntetheti
angol trust:a settlor és a trustee személye elkülönül egymástól: gyakorlatban azt jelenti, hogy a settlor a vagyonát elhelyezi a trustban, de nincs közvetlen ellenőrzése a trust felett, helyette a trustee felelős a trusthoz kapcsolódó döntések meghozataláért
A német Stiftung vs magyarországi vagyonkezelő alapítvány
A bizalmi vagyonkezelési jogviszony a vagyonkezelő alapítványhoz hasonló formában működik, amelyet Stiftungnak neveznek. A Stiftung alapítója a vagyont a Stiftung rendelkezésére bocsátja, a Stiftung pedig az alapítványi vagyon kezelése során keletkezett hasznokat az alapító által megnevezett kedvezményezetteknek kiadja. A Stiftung határozatlan időre jön létre, alapításakor egy tartós célt kell meghatározni, aminek érdekében a Stiftung részére hozzáférhetővé teszik a pénzügyi eszközöket, és kialakítják a szervezetét, hogy az előbb említett cél megvalósulhasson.
A magyar vagyonkezelő alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítására alapítható.
A két jogrendszer hasonlóságának következtében a két struktúra számos szempontból megegyezik vagy hasonlít, van azonban különbség a két struktúra között: például Magyarországon a vagyonkezelő alapítványt törvény által meghatározott tőkeminimummal lehet alapítani, míg a Stiftung esetében ezt jogszabály nem szabályozza. Csak annyi kikötést határoznak meg, hogy a rendelkezésre bocsátott tőkének a Stiftung céljának eléréséhez elegendőnek kell lennie.
Érdeklődik a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány iránt? Mi segíthetünk!
Telefon: +36 1 889 2800
E-mail: info@vagyontervezes.hu
Web: vagyontervezes.hu
