Egyértelmű, hogy a nyugat-európai országok a legkeresettebbek, mint Ausztria, Németország, vagy Anglia, ha külföldi cégalapításról van szó, ám sokan keresik az üzleti lehetőségeket tőlünk keletre is.

Rengeteg magyar vándorolt ki német nyelvterületre, a legtöbben Németországot választották, ám jelentős számban képviseltetik magukat Ausztriában is hazánkfiai. Egyes statisztikák szerint akár az 1 milliót is megközelítheti  a külföldön élő magyarok száma, akik többnyire EU-s államokban telepedtek le.

Tudnivaló, hogy honfitársaink a jobb élet reményében mentek külföldre, rengetegen elhelyezkedtek egy jól fizető munkahelyen, ám tízezrével vannak olyanok is, akik saját vállalkozást indítanak. A KuCO cégspecialista szerint Németországban indít vállalkozást a legtöbb magyar, ezt pedig Ausztria követi, ám Angliában is komoly üzleti potenciált látunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezen országokban inkább egyéni vállalkozásokat alapítanak a magyarok, amivel inkább kisiparos tevékenységet folytatnak. Nagyon sokan kapnak megbízást az építő, vagy takarítóiparban, megint mások öreg gondozást, gyerekfelügyeletet vállalnak az egyszemélyes vállalkozásukkal. Az esetek 20%-ában azonban KFT-t alapítanak honfotársaink, melyekkel már nagyobb volumenű megbízásokat teljesítenek azok tulajdonosai, és jellemzően pár alkalmazottat is felvesznek a cégbe.

Azon nem kell csodálkozni, hogy egy fejlett nyugat-európai országban vállalkozást indítanak a külföldiek, azonban meglepő adat, hogy évente százával hozzák létre Romániában a KFT-ket a magyar állampolgárok. Az egyik Romániára specializálódott tanácsadó iroda ugyanis arról számol be, hogy töretlen a magyarok érdeklődése a balkáni állam iránt, ami annak tulajdonítható, hogy keleti szomszédunknál egy mikrovállalkozás társasági adója maximum 3%, ami harmada a magyarországinak. Ugyanakkor az osztalékadó is feleannyi, mint amennyit idehaza kell kifizetnie egy vállalkozásnak, azaz odaát mindössze 8%-ot kell befizetni az államkasszába, ha a tulajdonos úgy dönt, hogy kiveszi a pénzét a cégből.

Ilyen adóviszonyok mellett tehát nem csoda, ha Románia is népszerű célországává vált a magyar vállalkozóknak, hiszen tekinthetjük szomszédunkat egy legális európai offshore-nak is.