A koronavírus-járvány kirobbanásakor bénultság lett úrrá a gazdaságban, a cégek a marketingköltségek mellett a képzésekre szánt összegkeretet szűkítették le pánikszerűen leginkább. Dr. Gyarmathy Miklós nagyvállalati tréningszakértő arról beszélt, hogy az elmúlt két évben rendeződött a piac, de kiegyenlítődött az online és offline képzések aránya, a slágertémák pedig továbbra is az önismeret és az értékesítés. Felhívta a figyelmet az utánkövetés fontosságára is, hiszen e nélkül 30 napon belül nullára redukálódik a tréningek információértéke.
A nagy gazdasági válságok idején a cégek jellemzően költségstopot vezetnek be, de a koronavírus-járvány inkább egy nagyon erős bénultságot eredményezett a teljes piacon. A vállalkozókat felkészületlenül érte a pandémia, ezért hirtelen nem tudták, milyen intézkedésekkel tudnák mérsékelni a károkat.
Dr. Gyarmathy Miklós nagyvállalati tréningszakértő szerint a képzések esetében a vállalkozók előbb behúzták a kéziféket, majd néhány héten belül átálltak online-ra.
„Tapasztalataim szerint drasztikusan bezuhant a tréningekre költött összeg a cégek túlnyomó többségénél, és nagyjából kétharmadával eshetett vissza a képzések száma az első hullámban. Az online programokat szinte mindenki elutasította ebben az időszakban, hiszen korábban egyáltalán nem voltak jellemzőek és nem tudták, miként alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez. De ahogy átrendeződtek a képzések és vált általánossá a home office, egyre többen ébredtek rá az online képzések előnyeire is” – magyarázta.
Példaként említette, hogy az online tréningekhez nem kell utazni és könnyebben elérhetővé vált az összes munkavállaló plusz költségek nélkül. Többé nem kellett fizetni a szállásért, az étkeztetésért és a közreműködő trénereknek a költségei is csökkentek ezáltal, sorolta.
Hozzátette, a személyesség értéke ezzel együtt megmaradt, hiszen akármennyire is jó egy online program, az emberek kiéheztek a személyes találkozókra, amit meg is tud lovagolni a piac, hiszen a személyes tréningek nagyobb értéket is képviselnek.
„Hibrid éra köszöntött be a képzések világában is. Amikor lehet személyesen találkozni, akkor ez nagyobb számban is fordul elő, de ha a pandémia olyan szakaszához ér, amikor magasabb a fertőzésveszély vagy korlátozásokat vezetnek be, akkor már mindenki könnyedén átáll online-ra. Ezzel muszáj együtt élni, és bár nem a legkényelmesebb helyzet, a vállalkozóknak sikerült is alkalmazkodnia az új normálishoz” – mondta Dr. Gyarmathy Miklós.
Ki kellett húzni a dolgozókat a búskomorságból
A képzésekben régi-új slágertéma az önismeret. A szakértő szerint az emberek jobban igénylik, hogy objektív tükröt tartsanak eléjük, hiszen az elmúlt két évben sok olyan időszak volt, amikor be voltunk zárva.
„Tavaly kiégésnek lehettünk szemtanúi és ennek a frusztrációnak a semlegesítése volt napirenden számos cégnél. Beszorultunk a négy fal közé, magányossá váltunk, és a már-már depresszív hangulatból, a nihilből valahogy ki kellett húzni a munkatársakat, amire különböző programokat szerveztek a vezetők. Erre szükség is volt, mert ha valaki a hétköznapokban nincs rendben magával, akkor az a munkájára is kihat, a kettőt nem lehet függetleníteni egymástól” – mutatott rá a nagyvállalati tréningszakértő.
A másik közkedvelt tréning az online értékesítésre irányul napjainkban, hiszen a virtuális világban legalább annyira hatékonynak kell maradni, mint az offline-ban.
Dr. Gyarmathy Miklós hangsúlyozta, egy-egy vállalaton belül képzési struktúrát kell kialakítani. Ehhez meg kell határozni, mit várnak el az embereiktől akár képességben, akár hozzáállásban. Ha megvan az a folyamat, honnan hova szeretnének eljutni, akkor nagyobb esély van arra, hogy ez növekvő pályára tudja állítani a vállalatműködést.
Elmondása szerint félreértés, hogy egyetlen képzéstől majd megváltozik minden, a dominókat egymás után kell ledönteni, ami a végén óriás eredményt tud hozni. Ehhez pedig koncepció szükséges és nem elhanyagolható az utánkövetés sem.
„A képzések mellett az utánkövetést segítő folyamatokat is ki kell alakítani ahhoz, hogy mindaz a tudás, ami elhangzik egy tréningen, ne tűnjön el a semmibe, hanem beépüljön a hétköznapokba. Utánkövetés nélkül drámai az információ amortizációja, 30 napon belül gyakorlatilag nullára redukálódik bármilyen képzésről beszélünk” – fűzte hozzá.
Végezetül arra is felhívta a figyelmet, óriási tévhit, hogy akkor érdemes tréninget szervezni, ha valami rosszul megy, ha már baj van. Ilyenkor ugyanis már késő, mert a képzéseknek csak egy része szól arról, hogy a rosszat javítsuk ki. A tréningek lényegi eleme, hogy a munkavállalók fejlesztésével a cég eljusson A pontból B-be, és miközben folyamatosan zajlik a felmerülő problémák megoldása is, a dolgozók még nagyobb tudással gazdagodnak. A kettő építése párhuzamos folyamat, kéz a kézben járnak egymással.
Borítókép: Jason Goodman / Unsplash
