Néhány évvel ezelőtt még magától értetődő volt, hogy a munka egy konkrét helyhez kötődik. Reggel bemegyünk az irodába, délután pedig hazamegyünk. Ma már egyre több szakmában egészen mást jelent a munkahely: lehet egy budapesti coworking iroda, egy balatoni terasz, egy lisszaboni kávézó vagy akár egy apartman Délkelet-Ázsiában.
A digitális nomádság és a „work from anywhere” szemlélet azonban nemcsak az egyéni munkavállalók életét változtatja meg. A cégeknek is újra kell gondolniuk, hogy mire való valójában az iroda.
A kérdés egyre kevésbé az, hogy kell-e iroda, és egyre inkább az, hogy milyen iroda kell.
A digitális nomádság már nem csak életmód-kísérlet
A digitális nomád életmódról sokáig elsősorban freelancerek, programozók és online vállalkozók jutottak az emberek eszébe.
Laptop, hátizsák, Bali, esetleg egy coworking iroda.
A távoli munkavégzés elterjedésével azonban sokkal szélesebb körben vált elfogadottá az a gondolat, hogy bizonyos munkák elvégzéséhez nincs szükség arra, hogy mindenki ugyanabban az épületben üljön.
Ma már:
- alkalmazottak dolgoznak részben külföldről,
- vállalkozók működtetnek teljes csapatokat online,
- cégek alkalmaznak több országban élő szakembereket,
- vezetők kombinálják az utazást és a munkát,
- csapatok találkoznak ritkábban, de tudatosabban személyesen.
A munka tehát sok esetben már nem egy hely, hanem egy tevékenység.
„Work from anywhere” nem feltétlenül jelent állandó utazást
A „dolgozz bárhonnan” gondolatot könnyű összekeverni azzal, hogy az ember egész évben egyik országból a másikba utazik.
Pedig a kettő nem ugyanaz.
A work from anywhere szemlélet sokkal inkább arról szól, hogy a munkavégzés helyét nem a megszokás, hanem a feladat határozza meg.
Lehet, hogy:
- otthonról dolgozol, amikor koncentrációra van szükséged,
- coworking irodába mész, amikor emberek között szeretnél lenni,
- az ügyfélhez utazol egy fontos találkozóra,
- néhány hétre külföldre költözöl,
- a csapattal havonta egyszer személyesen találkoztok.
Ez nem az iroda eltűnését jelenti, hanem az iroda szerepének átalakulását.
Ha kevesebbet járunk be, miért kell még mindig iroda?
Elsőre logikusnak tűnhet: ha az emberek távolról is tudnak dolgozni, akkor minek fenntartani egy irodát?
A válasz az, hogy az iroda funkciója megváltozik.
Korábban elsősorban munkaállomás volt.
Ma egy jól működő iroda egyre inkább:
- találkozási pont,
- közösségi tér,
- workshop helyszín,
- tárgyaló,
- kreatív környezet,
- ügyfélfogadási pont,
- a vállalati kultúra fizikai megjelenése.
Egy harmincfős cégnek ezért nem feltétlenül van szüksége harminc állandó íróasztalra.
Lehet, hogy sokkal többet ér egy kisebb, jobb elhelyezkedésű iroda tíz-tizenöt flexibilis munkahellyel, néhány jó tárgyalóval és közösségi térrel.
A hibrid munkavégzés az irodapiacot is átalakítja
Amikor egy vállalat újragondolja a működését, gyakran az iroda mérete és elhelyezkedése is kérdésessé válik.
Egy cég például dönthet úgy, hogy:
- kisebb irodába költözik,
- jobb lokációt választ,
- klasszikus irodából coworking környezetbe megy,
- több kisebb hubot alakít ki,
- vagy éppen nagyobb közösségi térre vált.
Ilyenkor az iroda költöztetés már nem pusztán logisztikai feladat.
Gyakran egy nagyobb szervezeti változás fizikai megjelenése.
A régi iroda azt a működést szolgálta, amikor mindenki minden nap ugyanoda járt dolgozni. Az új iroda pedig már egy olyan céget tükrözhet, amely részben remote, részben személyes működésre rendezkedett be.
Egy kisebb iroda sokszor többet érhet
A vállalatok hosszú ideig státuszszimbólumként is tekintettek az irodára.
Nagy alapterület, sok munkaállomás, reprezentatív tárgyalók.
A flexibilis munkavégzés világában azonban könnyen előfordulhat, hogy egy 500 négyzetméteres iroda nagy része hétköznapokon üresen áll.
Egy kisebb, tudatosabban kialakított iroda ezzel szemben:
- olcsóbb lehet,
- jobb lokációban lehet,
- magasabb minőségű környezetet biztosíthat,
- könnyebben alkalmazkodhat a változó csapatmérethez.
A felszabaduló költség pedig mehet technológiára, csapatépítésre, utazásra vagy akár rendszeres személyes találkozókra.
A valódi kérdés: hol dolgozol a legjobban?
A digitális nomádság egyik legérdekesebb tanulsága nem az, hogy mindenkinek el kell költöznie Balira.
Hanem az, hogy elkezdtük megkérdőjelezni azt a korábban természetesnek tekintett feltételezést, hogy a produktív munkához napi nyolc órát ugyanabban az irodában kell eltölteni.
Más környezet ideális:
- mély munkához,
- brainstorminghoz,
- tárgyaláshoz,
- kapcsolatépítéshez,
- kreatív feladatokhoz,
- csapatmunkához.
A jövő munkavégzése valószínűleg nem teljesen remote és nem is teljesen irodai lesz.
Sokkal inkább flexibilis.
A szabadság mellett rendszerre is szükség van
A „dolgozz bárhonnan” jól hangzik, de megfelelő rendszer nélkül könnyen káosz lesz belőle.
Egy távolról működő vagy hibrid csapatnak különösen fontos:
- a jól dokumentált folyamat,
- a digitális projektmenedzsment,
- az egyértelmű felelősségi kör,
- az online kommunikáció,
- a közös dokumentumkezelés,
- a rendszeres személyes kapcsolódás.
A flexibilitás ugyanis nem azt jelenti, hogy mindenki akkor és azt csinál, amit szeretne.
Éppen ellenkezőleg: minél kevésbé kötött a munkavégzés helye, annál fontosabb, hogy maga a működés rendezett legyen.
A digitális nomád szemlélet a vállalkozásokról is szól
A digitális nomádságot ezért érdemes tágabban értelmezni.
Nem feltétlenül arról szól, hogy folyamatosan utazunk.
Hanem arról, hogy a munkát megpróbáljuk leválasztani a szükségtelen fizikai kötöttségekről.
Ha valamit Budapestről, Barcelonából vagy egy vidéki házból ugyanolyan jól el lehet végezni, akkor miért kellene kizárólag egyetlen helyhez kötni?
A cégek számára ugyanez a kérdés merül fel.
Nem az a cél, hogy minden irodát bezárjanak, hanem hogy csak olyan fizikai teret tartsanak fenn, amely valóban hozzáad a működéshez.
Az iroda nem tűnik el – csak új szerepet kap
A work from anywhere korszak egyik paradoxona, hogy miközben egyre több helyről dolgozhatunk, a jó személyes találkozások értéke közben felértékelődik.
Az iroda ezért valószínűleg nem fog eltűnni.
Csak kevésbé lesz „az a hely, ahol dolgozni kell”, és inkább „az a hely, ahol érdemes találkozni”.
A digitális nomádság következő szintje pedig talán nem az lesz, hogy mindenki folyamatosan úton van.
Hanem az, hogy szabadabban választhatjuk meg, hol tudunk a legjobban dolgozni, élni és alkotni.
borítókép: Aleh Tsikhanau // unsplash
