Kétszámjegyűen bővült a biztosítási befektetett eszközállomány tavaly, a befektetési szolgáltatók ügyfél-értékpapírjainál és a befektetési alapkezelők által kezelt vagyon esetében is 10%-ot meghaladó növekedés történt. A nyugdíjpénztári fedezeti tartalék is nőtt. A biztosítási, pénztári, tőke- és pénzpiaci szereplők, közvetítők tartalékszintje megfelelő, stabil és pozitív eredményű működéssel támogatják a gazdaság fejlődését. Kockázatok jelentkezhetnek a növekvő kárráfordítás, geopolitikai bizonytalanság, iráni konfliktus miatt. A tájékoztatásban és panaszkezelésben fejlődni kell – derül ki a jegybank kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséből.
A biztosítók díjbevétele tavaly ismét jelentősen, 15%-kal nőtt, a fióktelepekével együtt elérve a 2 115 milliárd forintot – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében. A nem-élet ági díjbevétel 8%-kal, az élet ág – az egyszeri és eseti díjak felfutásának is köszönhetően – 28%-kal nőtt. A befektetett eszközök értéke 11% felett gyarapodott, a Szolvencia 2 alapon számolt tőkearányos eredmény 12%-on alakult, a szektor tőkefeltöltöttsége a jogszabályi előírás közel kétszerese. A biztosítási kockázatokat ugyanakkor növeli, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kombinált mutatója (94%) előző évhez képest emelkedett.
Az MNB által a biztosítások ügyfélértékének növelésére kialakított Etikus 2.0 szabályozási csomagnak köszönhetően a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítási eszközalapok nettó hozamának átlaga – ajánlott tartási időnél, mérsékelt forgatókönyv esetén – a 2023 végi 3,36%-ról idén januárra 4,56%-ra (nettó eszközértékkel súlyozva 5,56%-ra) emelkedett.
A biztosításoknál a fogyasztók jellemzően az ügyviteli hiányosságok, nem megfelelő ügyféltájékoztatás, a kárrendezés során megállapított összeg nagysága, a kárrendezéssel és panaszkezeléssel kapcsolatos késedelmek, válaszok elmaradása, a panaszokra kapott válaszok tartalma, továbbá tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja kapcsán nyújtanak be panaszt a biztosítókhoz és az MNB-hez. Az MNB által hivatalból végzett ellenőrzések során többször megállapította, hogy a minőségbiztosítási telefonhívások (welcome call) lebonyolítása nem teljeskörűen felelt meg az MNB elvárásoknak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak közel 1,1 milliós taglétszáma enyhe növekedést mutat. Tavaly a tagdíjbevételek bővülése és a befektetési eredmény ellensúlyozta az ingatlancélú szolgáltatások miatt megnövekedett kifizetéseket, így a tagok fedezeti tartaléka 6,6%-kal, 2 386 milliárd forintra nőtt. A fedezeti tartalékon jóváírt tagdíjbefizetések, adójóváírások összege 185,9 milliárd forintot tett ki, ami kétszámjegyű növekedés az előző évihez képest. A szektorszintű működési eredmény ismét pozitív lett.
Az egészség- és önsegélyező pénztárak taglétszáma 72 ezer fővel, 1,26 millióra nőtt. A szolgáltatási kifizetéseket a tagdíjak, adójóváírás és a befektetési eredmény ellensúlyozta, így a fedezeti tartalék nőtt. A tagok 2025-ben is elsősorban gyógyszervásárlásra (38,7%) és magánegészségügyi szolgáltatásokra (37,1%) fordították egészségpénztári megtakarításaikat. A szektor működési eredménye ismét pozitív. Az SZJA-kedvezmények bővülése gyengíthetik az érintettek önkéntes pénztári megtakarítási motivációját.
A fogyasztók jellemzően a panaszkezelésre, a tagság létrejöttére és a szolgáltatásainak elszámolására és kifizetésére, a tagdíjfizetésre, továbbá a költségekre vonatkozó nem megfelelő tájékoztatásokra irányulóan nyújtanak be panaszt a pénztárakhoz és az MNB-hez.
A biztosítási és pénzpiaci közvetítők is jelentősen növelték az általuk közvetített biztosítási díjakat, illetve hitel- és pénzügyi lízing összegeket. A biztosítási alkuszok és többes ügynökök 334 milliárd forintnyi biztosítási díjat közvetítettek, amelynek 91%-a nem-élet biztosításokhoz kapcsolódott. A pénzpiaci közvetítőkhöz történelmi értékű, 1 700 milliárd forintot meghaladó hitel- és lízingösszeg kötődött, amelynek húzómotorja az állami támogatásos jelzáloghitelezés volt. A szektor kapcsán az MNB-hez érkezett kérelmekben a fogyasztók jellemzően tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos kifogásokat (megtévesztő, félrevezető tájékoztatás a szerződéskötést megelőzően) terjesztettek elő, de előfordult igényfelmérést érintő kifogás is.
A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszege 1%-kal csökkent. A hitelintézeti forrás aránya továbbra is kiemelkedő (52%), tavaly a belföldi hitelintézeti finanszírozás nőtt erőteljesen. A követelésállomány enyhe 1%-os visszaesése a hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenység stagnálásának, a pénzügyi lízing állomány csökkenésének és a work-out állomány bővülésének eredője. Az adózott eredmény nominálisan kissé nőtt, míg a tőkearányos jövedelmezőség némileg visszaesett (15%-ra).
A fogyasztók elsősorban a szolgáltatások minősége, elszámolási vita, tájékoztatási hiányosság, a Központi Hitelinformációs Rendszer nyilvántartásával kapcsolatos kifogások, panaszkezelési problémák, továbbá a devizahiteles termékekkel kapcsolatos európai uniós bírósági döntéshez kapcsolódó kifogások miatt fordultak a pénzügyi vállalkozásokhoz és az MNB-hez. A felügyelet figyelmet fordított az intézményi weboldalak tartalmára, továbbá a követeléskezelők adósokkal szembeni kommunikációjára is.
A befektetési szolgáltatók 1 177 ezer milliárd forintos tőkepiaci forgalma 10,6%-kal esett vissza az előző évhez képest. A Budapesti Értéktőzsde forgalma erőteljesen (bő 43%) nőtt: az azonnali és származékos piac is jól teljesített. Változatlan maradt a három legnagyobb forgalmú részvény sorrendje, miközben – a kis papírok megugró kereskedése miatt – tovább oldódott a részvénypiac magas koncentrációja. Dinamikusan (kb. 14%) nőtt az ügyfélértékpapírok állománya. A befektetési vállalkozások tőkeellátottsága kiváló, 35,9 milliárdos adózott eredményük közel ötödével haladja meg az előző évit.
A befektetési alapkezelők által kezelt 27 096 milliárd forintos vagyon 14,7%-kal nagyobb az egy évvel korábbinál. A befektetési alapok nettó eszközértéke dinamikus növekedéssel elérte a 21 440 milliárd forintot. Leginkább az abszolút hozamú, a vegyes és a részvény alapokba áramlott be tőke. Érdemben nem változott a nyilvános ingatlanalapok állománya, illetve azoknál a teljes nettó eszközértékhez képest a likvid eszközök és ingatlanok aránya. Az adózott eredmény közel 27%-kal nőtt, összhangban a vagyonkezelt állomány bővülésével.
A fogyasztók a panaszkezeléssel kapcsolatos problémák, továbbá a tájékoztatások minősége, illetve hiányosságai miatt fordultak panasszal a tőkepiaci szereplőkhöz, valamint az MNB-hez (összefüggésben azzal, hogy egyes új, innovatív tőkepiaci termékek egyre összetettebbek). Arányaiban még magas, de csökkenő tendenciát mutat a megbízások teljesítésével kapcsolatos panaszok volumene. Az MNB-hez forduló kérelmezők leggyakrabban a befektetési szolgáltatók panaszkezelését kifogásolták.
Valamennyi szektorban nőtt az MNB-hez érkező, eljárás lefolytatásra irányuló fogyasztói kérelmek nyomán a tényleges jogszabálysértést megállapító döntések száma. A felügyelethez érkező kérelmeknél vélhetően a panaszok alapját képező – valós vagy vélt – anomáliák érzékenyebben érintik a fogyasztókat.
Nőtt az olyan megkeresések száma is, amelyekben a fogyasztók olyan egyedi szerződéses jogvitával fordulnak az MNB-hez, amelyben az – hatáskör hiányában – nem hozhat érdemi döntést. Ilyenek lehetnek pl. a kárösszeg vitatás, a felelősség kérdése, a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos viták, az esetleges kártérítési igények megfogalmazása. Ezekben az esetekben alternatív vitarendezésre van lehetőség, az MNB által működtetett Pénzügyi Békéltető Testületnél, illetve a bíróságok járhatnak el.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.
Borítókép: magnific.com
