A koronavírus-járvány első hullámában több százezer magyar vált munkanélkülivé, ezért rengeteg helyre úgy is tömegesen érkeztek pályázatok, hogy meg sem hirdettek pozíciót. 2021-re kiszámíthatóbb lett a helyzet, de a cégek zömében nem tízesével veszik fel az embereket, hanem egy-egy posztra. Vasvenszki Zsolt, a Manitox Kft. HR-stratégája szerint az álláshirdetések kapcsán fontos odafigyelni arra, hogy valóban bejelentett munkáról legyen szó.
Mint mondta, legtöbbször nem tüntetik fel a juttatásokat a vállalatok, de ha ezeket is hozzászámoljuk az alapbérhez, akkor már sok esetben egy jóval kecsegtetőbb összeget kaphatunk, mint akkor, ha csak az alapfizetést nézzük.
Brutális hatással volt a koronavírus-járvány márciusban a magyar gazdaságra, megközelítőleg 600-700 ezer ember veszítette el a munkahelyét. Ezzel egy időben minimálisra csökkent az álláshirdetések száma, ezért sokan úgy jelentkeztek cégekhez, hogy azok nem is kerestek új munkatársakat.
Az év második felében a vállalatoknak már sikerült megtartaniuk a dolgozóikat, de mivel visszaesett az árbevételük, ezért ezt bizonyos esetekben csak bércsökkentések árán tudták elérni.
2021-re valamelyest stabilizálódott a munkaerő-piaci helyzet, de a cégek továbbra sem írják ki az álláshirdetéseikben, hogy hány kollégát vennének fel. Nem tízesével szerződtetik az embereket, hanem egy-egy konkrét pozícióra keresnek megüresedés miatt szakembereket. A szaktudást igénylő munkáknál nagyon megválogatják a jelentkezőket, a betanított munkakörökben pedig nincs akkora kereslet.
Az apró betűs rész is fontos az álláshirdetéseknél
Vasvenszki Zsolt, a táci fóliagyártó operatív igazgatója szerint ma Magyarországon lehet munkát találni, de sokkal nehezebben, mint mondjuk tavaly ilyenkor.
„A fizikai állományban a minőségi munkaerőben volt igazán hiány az elmúlt években, a cégek még egy-egy betanított munkásért is versenyeztek. Ez eltűnt, mert akik hatékonyan dolgoztak, megtartották az állásukat. Jellemzően azok vannak most szabadon, akik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Nekik mentalitásban kell fejlődniük, mert hiába vállalnak el bármit, egyik cégnek sem érdeke, hogy csak két hétig alkalmazzon bárkit is” – magyarázta.
A HR-stratéga azt tanácsolja minden álláskeresőnek, hogy ne vállaljon olyan cégnél munkát, amely bizonytalan háttérrel rendelkezik. A céginformációk minden esetben ingyenesen elérhetők az interneten, a vállalatról a legfontosabb adatokat meg lehet nézni.
Az álláshirdetésekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy az egyik legfontosabb dolog, a Covid-járvány időszakában a társadalombiztosítás miatt hatványozottan is, hogy a megpályázott pozíció valós, bejelentett munkakör legyen.
„Ha valaki nettó bért ír ki, annak alapvetően az az oka, hogy a jelentkezők lássák, mennyit kereshetnek, mennyi marad a zsebükben. Jellemzően ez a megszerezhető maximum bért tartalmazza, az alapbérrel és minden egyéb juttatással együtt. A fizikai munkavállalóknál ez az egyik leglényegesebb szempont. Mindig korrektebb az a cég, amely kiírja az anyagi juttatásokat. Egy bruttó alapbérrel + pótlékokkal + bónuszokkal és egyéb juttatásokkal feltüntetett hirdetés reális képet adhat az anyagi juttatásokról.
Az álláshirdetés ugyanakkor csalóka lehet, ezért mindig fésüljük át az apró betűs részt is. Például bruttó 240.000 forint egy betanított munka esetében kifejezetten magas alapbér lenne – a minimálbért közel 170.000 Ft-ra emelték a napokban –, de ez már tartalmazhatja a műszakpótlékot, az átlagos túlórát, a hétvégi pótlékot, esetleg a cafeteriát vagy a negyedéves bónuszt is” – hívta fel rá a figyelmet a HR-stratéga.
Tapasztalatai szerint az emberek sokszor kevésnek ítélik meg a számukra felkínált alapbért, de nem számolnak utána, hogy ez juttatásokkal együtt mekkora összegre egészülhet ki. Ha mindent hozzáadunk, az adhat tiszta és valós képet.
A hátrányból előnyt lehet kovácsolni
Magyarország első számú újrahasznosítottfólia-gyártójánál 2020-ban azt a célt tűzték ki, hogy bármi történik, nem veszíthetnek munkatársat a járvány miatt. A családi középvállalatnál nem csökkentettek munkaidőt és alapbért sem, de pluszszabadságra sem küldtek senkit.
„Megnéztük azokat az opciókat, hogy amennyiben a járvány elszabadul, vagy az állam olyan törvényeket hoz, és ideiglenesen be kell zárnunk gyártó cégként, mihez kezdhetünk. Végül minket elkerült a központi beavatkozás, de minden szükséges óvintézkedést megtettünk, lefektettük az alapelveinket, amelyekhez a mai napig tartjuk magunkat” – mondta a Manitox Kft. Fejér megyei telephelyének operatív igazgatója.
Vasvenszki Zsolt hozzátette, hogy amikor mindenki behúzta a féket, ők akkor tapostak a gázra. Feltették maguknak a kérdést:
mi van akkor, ha a munkatársaknak jobb körülményeket tudnak biztosítani, és növekedésbe csapnak át?
Tácon jelenleg 28 fővel dolgoznak együtt, a munkafolyamatok könnyítésével és fejlesztésével év végére 44-re szeretnék felhúzni ezt a számot, amire reális esély mutatkozik.
„2021 a mi évünk lesz, aki velünk dolgozik, annak szebb lesz a jövője” – zárta szavait a Manitox Kft. HR-stratégája.
